A Szaltinszki szurdok (Szalti), Dagesztán, 1906 áprilisa
Először arról, hol is található ez az ország.
(Az adatok jórészt a Wikipédiából származnak, mégis helyesek.)
Az 1990-es évek eleje óta Dagesztán olyan politikai feszültségforrásokkal küzd, mint az iszlám felkelés és a szeparatizmus fellángolásai, az etnikai feszültség és a terrorizmus.
Néhány éve született Dagesztánban az a csecsemő, akinek testén időnként külső behatás nélkül Korán-szúrák jelennek meg.
Most pedig nézzünk körül!
Orota hegyi falu
Ősi elhagyott teraszok
Ismeretlen származású kőgolyók. Costa-Rica dzsungeleiben vannak ehhez hasonlók!
A lovasbetyár nyolcvan év körüli!
Korlátozottan tiszta, viszont tényleg élő gyapjú!
Covkra. Egy hegyi falu a sok közül. Lakói vaddisznóra vadásznak, és jókat esznek.
Még többet: itt.
Először arról, hol is található ez az ország.
(Az adatok jórészt a Wikipédiából származnak, mégis helyesek.)
A Dagesztáni Köztársaság (Респу́блика Дагеста́н) vagy röviden Dagesztán az Oroszországi Föderáció legdélebbi tagköztársasága. Területre és népességre az Észak-Kaukázus legnagyobb köztársasága. Szomszédai: északon a Kalmük Köztársaság, nyugaton a Csecsen Köztársaság, északnyugaton Sztavropoli terület, délen Azerbajdzsán, délnyugaton Grúzia, illetve kelet felől a Kaszpi-tenger (partvonala mintegy 400 kilométer). Fővárosa: Mahacskala. A köztársaság 1921. január 20-án jött létre.
A cikk folytatódik!
Területe 50 300 négyzetkilométer (kicsit nagyobb, mint Magyarország fele). Legmagasabb pontja a 4466 méter magas Bazardüzü. A köztársaságban, amelynek jórésze hegyvidék, több, mint 1800 folyó van. Dagesztán gazdag kőolajban, földgázban, kőszénben és más ásványokban.
Dagesztán zászlaja (2003 óta)
Dagesztán címere
Klímája nyáron forró és száraz, a tél azonban a hegyvidékeken kemény. Az átlagos hőmérséklet januárban +2°C, júliusban +30°C. Az északi síkságokon évi átlagban 200 milliméter eső esik, a hegyekben 800 milliméter.
Etnikailag nagyon vegyes terület, amelyet több tucat etnikai csoport és alcsoport népesít be, lakói még mindig őrzik a törzsi életformát. A 2002-es oroszországi népszámlálás szerint a népesség háromnegyedét északkaukázusi népek teszik ki (köztük avarok, darginok és lezgek). Az oroszok részaránya az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent (4,7%). A dagesztániak kilenctizede mohamedán vallású, a többi jórészt keresztény. Évezredek óta élnek Dagesztánban zsidók is: a „hegyi zsidók”. Elődeik a Kr.e. 7. század és a Kr.u. 6. század közt vándoroltak be Babilóniából és Perzsiából.
Pár népviseletben, Szergej Prokugyin-Gorszkij dagesztáni portréja, 1907 és 1915 között.
Számunkra a legismertebb dagesztáni: Raszul Gamzatov (Расул Гамзатович Гамзатов).
A lingua franca (közvetítő nyelv) az orosz, de Dagesztánban az oroszon kívül még több, mint 30 nyelvet beszélnek.
A GRU Szpecnaz Dagesztánban 1999-ben
Néhány éve született Dagesztánban az a csecsemő, akinek testén időnként külső behatás nélkül Korán-szúrák jelennek meg.
Most pedig nézzünk körül!
Orota hegyi falu
Ősi elhagyott teraszok
Ismeretlen származású kőgolyók. Costa-Rica dzsungeleiben vannak ehhez hasonlók!
A lovasbetyár nyolcvan év körüli!
Korlátozottan tiszta, viszont tényleg élő gyapjú!
Covkra. Egy hegyi falu a sok közül. Lakói vaddisznóra vadásznak, és jókat esznek.
Még többet: itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése