Norilszk (Норильск)
.png)
Lakossága mintegy 200 ezer fő (2010).
Területén bronzkori állomáshelyek voltak, amelyeken primitív olvasztókemencéket és öntőberendezéseket, valamint elemi rézgolyócskákat is találtak.
A területnek a XVI. századtól kezdve van önálló története, ami a helyi érclelőhelyekhez kötődik.
A város fejlődése a szovjet időszakban kezdődik. 1921-ben, az Urvancev-expedíció építi fel az első házat:
1935-ben, a GULAG elítéltjei kezdték a Norilszki Zavenyagin Bányavállalat és Kohászati Kombinát építését.
1951-ben kezdődött az "új város" építése a Dolgoje-tó (Hosszú-tó) keleti parján, amelyet szintén a GULÁG (NorilLag) elítéltjei végeztek.
1953 nyarán a Gorlagban kitört a Norilszki Felkelés. A felkelés békés jellegű volt. Közvetett előidéző oka az volt, hogy 1952-ben sok olyan elítélt került a lágerbe, aki már részt vett láger-felkelésekben, illetve az, hogy a Sztálin halálát követő amnesztia csak a köztörvényes, és a rövídidejű elzárásra ítéltekre vonatkozott, míg a láger lakónak többsége politikai elítélt volt. Közvetlen előidézője a láger vezetése volt, amely elkezdte provokálni a láger lakóit, hogy ezen az úton derítse ki, kik a láger aktív elemei (belőttek a barakkok ablakán, megölték az elítélteket). A lázadásban mintegy 16 ezren vettek részt, közöttük katonák és az ukrán és baltikumi nemzetiségi mozgalmak résztvevői. Az egyes lágerekben önkormányzatok jöttek létre. A lázadás vezetője Borisz Samajev volt. Mindenki biztos volt abban, hogy a lázadás hírére moszkvai kormánybizottság fog érkezni, mivel a láger vezetésében az elítéltek nem bíztak.
A tiltakozók három alapvető gazdasági követelményt fogalmaztak meg:
1) A 10-12 órás munkanap 7-8 órásra csökkentése,
2) A megkeresett fizetés kifizetése (50% bankszámlára, 50% kézbe),
3) A létkörülmények, az orvosi ellátás, valamint a kulturális és a nevelőmunka javítása.
A további követelmények az alábbiak voltak:
- a politikai elítéltek ügyeinek felülvizsgálata (alapkövetelmény)
- a lágeren belüli önkényuralom előidézőinek (Belügyminisztériumi-vezetők, állambiztonsági vezetők) megbüntetése,
- az elítéltek ruháján lévő számok viselésének eltörlése,
- a barakkok ablakán lévő rácsok, és az ajtózárak leszerelése,
- szabadabb kapcsolattartás a rokonokkal (addig csak 2 levél volt engedélyezve évente!),
- engedjék el a lágerekből a rokkantakat, öregeket, nőket és betegeket,
- engedélyezzék a külföldiek hazatérését,
- enyhítsék a láger belső rendjének megsértéséért kiszabott büntetéseket,
- garantálják a biztonságot a hatóságokkal tárgyaló elítélteknek.
A felkelést a reguláris hadserek erői verték le harckocsik, PSZH-k, és vegyi fegyverek alkalmazásával. A harcokban mintegy 100-an haltak meg, kb. 250-en sérültek meg. A lövéseket az elítéltek elsősorban nem szemből, hanem a hátukba kapták.
Néhány hónappal később azonban a kényszermunkát a lágerben megszüntették. Hála Istennek, ez a felkelés - legalább ennyiben - nem volt hiábavaló.
A norilszki körzet fejlődésének további lépése volt 1966-ban az Oktyábrszki réz és nikkelmező felfedezése Norilszktól 40 km-re.
Norilszk a világ egyik leghidegebb városa. Az év 8-9 hónapjában hó borítja. Az éghajlat szubarktikus. Jellemző a folyamatos erős szél, amely még jobban megnehezíti az időjárás elviselését.
Az éves átlaghőmérséklet: -11°C!
A januári átlaghőmérséklet: -36°C.
A júliusi átlaghőmérséklet: +13,6°C.
Minimális feljegyzett hőmérséklet: -61°C.
Maximális feljegyzett hőmérséklet: +32°C.
Fagymentes időszak átlagos időtartama: 84 nap.
Hófúvásos napok száma: 130.
A fűtési szezon hossza: 302 nap.
Lakossága mintegy 200 ezer fő (2010).
Területén bronzkori állomáshelyek voltak, amelyeken primitív olvasztókemencéket és öntőberendezéseket, valamint elemi rézgolyócskákat is találtak.
A területnek a XVI. századtól kezdve van önálló története, ami a helyi érclelőhelyekhez kötődik.
A város fejlődése a szovjet időszakban kezdődik. 1921-ben, az Urvancev-expedíció építi fel az első házat:
1935-ben, a GULAG elítéltjei kezdték a Norilszki Zavenyagin Bányavállalat és Kohászati Kombinát építését.
1951-ben kezdődött az "új város" építése a Dolgoje-tó (Hosszú-tó) keleti parján, amelyet szintén a GULÁG (NorilLag) elítéltjei végeztek.
1953 nyarán a Gorlagban kitört a Norilszki Felkelés. A felkelés békés jellegű volt. Közvetett előidéző oka az volt, hogy 1952-ben sok olyan elítélt került a lágerbe, aki már részt vett láger-felkelésekben, illetve az, hogy a Sztálin halálát követő amnesztia csak a köztörvényes, és a rövídidejű elzárásra ítéltekre vonatkozott, míg a láger lakónak többsége politikai elítélt volt. Közvetlen előidézője a láger vezetése volt, amely elkezdte provokálni a láger lakóit, hogy ezen az úton derítse ki, kik a láger aktív elemei (belőttek a barakkok ablakán, megölték az elítélteket). A lázadásban mintegy 16 ezren vettek részt, közöttük katonák és az ukrán és baltikumi nemzetiségi mozgalmak résztvevői. Az egyes lágerekben önkormányzatok jöttek létre. A lázadás vezetője Borisz Samajev volt. Mindenki biztos volt abban, hogy a lázadás hírére moszkvai kormánybizottság fog érkezni, mivel a láger vezetésében az elítéltek nem bíztak.
A tiltakozók három alapvető gazdasági követelményt fogalmaztak meg:
1) A 10-12 órás munkanap 7-8 órásra csökkentése,
2) A megkeresett fizetés kifizetése (50% bankszámlára, 50% kézbe),
3) A létkörülmények, az orvosi ellátás, valamint a kulturális és a nevelőmunka javítása.
A további követelmények az alábbiak voltak:
- a politikai elítéltek ügyeinek felülvizsgálata (alapkövetelmény)
- a lágeren belüli önkényuralom előidézőinek (Belügyminisztériumi-vezetők, állambiztonsági vezetők) megbüntetése,
- az elítéltek ruháján lévő számok viselésének eltörlése,
- a barakkok ablakán lévő rácsok, és az ajtózárak leszerelése,
- szabadabb kapcsolattartás a rokonokkal (addig csak 2 levél volt engedélyezve évente!),
- engedjék el a lágerekből a rokkantakat, öregeket, nőket és betegeket,
- engedélyezzék a külföldiek hazatérését,
- enyhítsék a láger belső rendjének megsértéséért kiszabott büntetéseket,
- garantálják a biztonságot a hatóságokkal tárgyaló elítélteknek.
A felkelést a reguláris hadserek erői verték le harckocsik, PSZH-k, és vegyi fegyverek alkalmazásával. A harcokban mintegy 100-an haltak meg, kb. 250-en sérültek meg. A lövéseket az elítéltek elsősorban nem szemből, hanem a hátukba kapták.
Néhány hónappal később azonban a kényszermunkát a lágerben megszüntették. Hála Istennek, ez a felkelés - legalább ennyiben - nem volt hiábavaló.
A norilszki körzet fejlődésének további lépése volt 1966-ban az Oktyábrszki réz és nikkelmező felfedezése Norilszktól 40 km-re.
Norilszk a világ egyik leghidegebb városa. Az év 8-9 hónapjában hó borítja. Az éghajlat szubarktikus. Jellemző a folyamatos erős szél, amely még jobban megnehezíti az időjárás elviselését.
Az éves átlaghőmérséklet: -11°C!
A januári átlaghőmérséklet: -36°C.
A júliusi átlaghőmérséklet: +13,6°C.
Minimális feljegyzett hőmérséklet: -61°C.
Maximális feljegyzett hőmérséklet: +32°C.
Fagymentes időszak átlagos időtartama: 84 nap.
Hófúvásos napok száma: 130.
A fűtési szezon hossza: 302 nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése